Frantz

Konstantin, politikus és iró, szül. Halberstadt közelében 1817 szept. 12., megh. Blasewitz-bn (Drezda mellett) 1891 máj. 2. Miután több rendbeli bölcsészeti és fizikai munkával némi hirt szerzett, 1852. a berlini külügyi miniszteriumban kapott állást, végül pedig magántanár lett. 1873. visszavonult a magánéletbe és azóta kizárólag a politikai és államtudományi irodalomnak élt. Munkáiban 1866-ig a föderalizmus mellett kardoskodott, Ausztriának a Bundból való kiszoríttatását mindvégig ellenezte, az uj német császárságnak pedig csupán átmeneti fontosságot tulajdonított. Szerinte Közép-Európában a Schelde-től a Duna torkolatáig és a Genfi-tótól Rigáig majd föderalisztikus alapra fektetett népszövetség fog alakulni a közel jövőben. Munkái közül megnevezendők: Vorschule zur Physiologie der Staaten; Untersuchungen über d. europ. Gleichgewicht; 33 Sätze vom Deutschen Bund; Kritik aller Parteien; Die Wiederherstellung Deutschlands; Die Naturlehre des Staates; Das neue Deutschland; Die Religion des Nationalliberalismus; Der Ursprung der alten Parteien u. die Parteien Zukunft; Der Föderalismus; Schellings positive Philosophie (3 köt.); Die sociale Steuerreform; Die Weltpolitik (3 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon