Szálkereszt
két egymásra merőleges vagy több, részben egymással
párhuzamos, részben egymásra merőleges, geodéziai vagy asztronomiai, vagy
egyáltalában mérésre szolgáló távcsövek vagy mikroszkópok szemcsövében egy
fémgyűrü párkányára, az u. n. diafragmára kifeszített igen finom (pók petéiről
vagy selyemgubóról lefejtett vagy érc-) szálak, melyek a fennebb említett
műszerek használatánál a szemcsőnek a tárgylencse csövében való tologatása
útján az objektiv által előidézett eális kép síkjába állítandók be (különben
parallaxis áll elő). E szálakat irányszálaknak mondjuk. Mindegyik szál,
kapcsolatban a távcső objektivjének optikai középpontjával, egy iránysíkot
állapít meg oly módon, hogy egy bizonyos pontra irányzásnak csak egy bizonyos
távcsőállás felel meg. Valamely ilyen iránysíkról akkor mondjuk, hogy egy
pontra irányzott, ha a távcsőbe nézve a megfelelő irányszál és a pont képe
födik egymást. Újabban planparallel üveglemezre karcolt igen finom vonalakkal
is pótolják az irányszálakat. Ez állandóbb, de hibája, hogy az üveglemez
hőmérsékváltozásoknál homályos lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|