stroboszkóp

Mozgásjelenségek vizsgálatára szolgáló készülék, melynek működése a szaggatott megvilágításon alapul. Pl. a fénycsőnek, a glimmlámpának az a tulajdonsága, hogy a rákapcsolt feszültség növelésével nem folyamatosan kezd el világítani, mint a fémszálas izzólámpa, hanem csak akkor "gyújt be", ha a feszültség elér egy bizonyos értéket, a lámpa gyújtási feszültségét. Ekkor minden átmenet nélkül jelenik meg a fény. A feszültség csökkentésekor ugyanígy, hirtelen alszik ki, mihelyt a feszültség lecsökken a lámpa ún. kioltási feszültségére. Ha egy ilyen lámpát pl. hálózati váltakozó feszültségre kapcsolunk, akkor a lámpa másodpercenként 100-szor villan fel, mivel az 50 Hz váltakozó feszültség másodpercenként 100-szor emelkedik a gyújtási feszültség fölé és ugyanannyiszor esik le a kioltási feszültség alá. Ha ilyen fénynyel világítunk meg egy mozgó tárgyat, akkor úgy látjuk, mintha ugrásszerűen (szaggatottan) mozogna. Ha forgásban levő testet világítunk meg ilyen lámpával, akkor előfordulhat, hogy úgy látjuk, mintha állna v. bizonyos sebességgel forogna előre v. hátra aszerint, hogy forgási frekvenciája megegyezik, ill. nagyobb v. kisebb, mint a lámpát tápláló váltakozó feszültség frekvenciája. Ez a stroboszkóp-jelenség, stroboszkóp-hatás. E jelenség alapján állítják be a forgó test fordulatszámát. A stroboszkóp-jelenség következtében baleset is keletkezhet, ezért tilos fénycsővilágítást használni pl. olyan munkahelyeken, ahol a munkagépek forgó alkatrészei frekvenciaegyezés esetén állni látszhatnak.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• glimmlámpa
• feszültség
• test
• frekvencia
• sebesség
• jelenség