pragmatizmus

20. sz.-i polgári, szubjektív idealista filozófiai irányzat, mely főképpen az angolszász országokban terjedt el. Fő képviselői: Peirce, James és Dewey. Az anyagot az emberi érzetek összességeként határozza meg, s az igazságot a gyakorlati hasznosság függvényévé teszi. Esztétikai elvei a hedonista esztétika körébe tartoznak, James, Santayana és Jerusalem az esztétikai gyönyörszerzésben (szenzuális, emocionális és intellektuális gyönyörök) jelöli meg a művészet feladatát. A pragmatizmus Dewey révén erősen hatott a behaviorizmus esztétikájára.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia