Öv
általában véve bármely tárgy, mely bizonyos szélességben egy
másikat körít, különösen pedig 1. az ember derekát kerítő keskenyebb v.
szélesebb szalag; 2. lovakon a befogáskor alkalmazott hám; 3. csillagászatilag
az egyes éghajlatok elnevezése, melyek az egyenlítőtől észak v. dél felé
bizonyos szélességen az egész földgömbön egyformán terjednek: forró földöv az
egyenlítőtől a két térítőig, mérsékelt öv a térítőkről a sarkkörökig és hideg
öv a sarkköröktől a két sarkpontig; 4. a halászatban a háló húzásához való
derékhám, rajta a mentő és a csüggesztő; 5. kristálytani szempontból, l.
Kristály; 6. botanikai értelemben, l. Növényövek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|