Odera

(Viadrus, Oder, Odra), Németország egyik 894 km. hosszu folyója. morvaországban Liebau város közelében az Odera-hegységben, a Lieselbergen ered; Odraunál Sziléziában elhagyja a hegységet, az Oppa torkolatánál Ausztria határára ér, 30 km.-nyi hosszuságban határul szolgál, azután Oderbergen alul az Olsa betorkollásánál porosz területre lép, 430 km.-nyi utat tesz meg Sziléziában, 236-ot Brandenburgban, ahol igen sok szigetet alkot és 100 km.-t Pomerániában. Partjai alsó részén kivül is több helyen, különösen a 64,000 ha.-nyi, Frankfurttól Wriezenig terjedő Oderbruchnál, egy egykori mocsárnál laposak. Alacsony partjaira nézve áradásai gyakran hoztak veszélyt, amiért is gátakkal fogták körül. Fiddichownál két fő ágra oszlik, amelyek közül a K-i, a Nagy-Reglitz, Stettin közelében a Damm-tóba ömlik, a Ny-i megtartja az O. nevet; ebből újra két ág a Parnitz és a Dunzig szakad ki és szintén K. felé a Damm-tóban folyik; maga a fő ág a Damm-tó É-i végében mellékágaival egyesül és Papenwasser néven folytatja 8 km. hosszu útját a Pomerániai-Haffig. Ebből 3 ágban folyik a Keleti-tengerbe; ezen ágaka Dievenow, Swine (a hajózás fő útja) és a Peene. Mellékfolyói számosak; balról belé ömlik az Oppa, zinna, a Hotzenplotz, a sziléziai és glatzi neisse, az Ohlau, Lohe, a Weistritz, Katzbach, Bober, lausitzi Neisse, Finow, Welse és Ucker; jobbról az Olsa, Ruda, Birawka, Klodnitz, Malapane, Stober, Weida, Bartsch, Obrzycko, Pleiske, Warthe a fő mellékvize, Mietzel, Ihna és Stepenitz. Az O. hajózhatósága Felső-Sziléziában Ratibornál kezdődik, de valamivel nagyobb hajók csak Boroszlótól kezdve járhatnak rajta. Elhomokosodása azonban gyorsan terjed. A Havellel a Finow-, a Spreevel a Frigyes Vilmos és az O.-Spree-csatorna kötik össze. A forgalom rajta igen élénk (l. Boroszló). Vizkörnyéke összesen 112,000 km², amiből 6600 osztrák területre esik. V. ö. Becker, Zur Kenntniss der Oder und ihres Flächengebietes (1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon