Nevelésfilozófia

1. Legáltalánosabb értelemben: filozófiai előfeltevésekre támaszkodó szisztematikus, tudományos igényű intellektuális törekvés arra, hogy a nev.-t a maga teljességében, a kultúra, a társadalom összefüggésrendszerében értelmezzük. Az így felfogott nevelésfilozófia a nev. vizsgálatában alkalmazott szemléletnek, kutatásmódszertani megközelítésnek minősül;

2. Szűkebb értelemben a nevelésfilozófia fogalma a nev. elvont, legátfogóbb kérdéseivel foglalkozó tud.-t jelenti. A nevelésfilozófia jellegét tekintve, egyfelől alkalmazott filozófia, másfelől az elméleti pedagógia körébe tartozó tudomány. A nevelésfilozófia, mint tudomány témaköreit, határait általánosságban csak viszonylagos pontossággal lehet meghatározni. Az egyes kifejtett, rendszerezett nevelésfilozófiak nemcsak érintkeznek, hanem sok esetben jelentősen átfedik a neveléselmélet, az általános pedagógia, a pedagógiai antropológia tartalmát. A nevelésfilozófiák által leggyakrabban vizsgált témakörök: a nevelés fogalma, lényege; a nev. társadalmi, kulturális, világnézeti meghatározottsága; a nev. szükségességének és lehetőségének, az ember nevelhetőségének általános kérdései; a nev. és a társ.-i, ill. egyéni fejlődés összefüggései; nevelési eszmények, a nev. általános céljai. A nevelésfilozófiai megközelítésben kiemelkedő jelentőségűek azok az elemzések, amelyek a nev. problematikáját az etika alapvető kategóriáival (pl. szabadság, egyenlőség, igazságosság) összefüggésben vizsgálják. A filozófia és a ped. szoros kapcsolatát a nev.-nek az ember és a társadalom életében betöltött szerepe indokolja. A nev. mint az embert és kapcsolatait alakítani kívánó tevékenység alapvető elméleti kérdései szorosan kapcsolódnak a filozófia tematikájához. Minden filozófia, amely saját témájának tekinti a nev.-t, ill. amelyet ? egy-két kivételtől eltekintve (pl. analitikus neveléselmélet) ? a nev. vizsgálatára alkalmazunk, szükségszerűen tartalmazza azokat az előfeltevéseket, amelyek a nev. alapvető kérdéseire adandó nevelésfilozófiai válaszok alapját alkothatják. E szoros kapcsolatot a ped. története is igazolja, hiszen a ped. mint tud. maga is a filozófia keretében indul fejlődésnek (még filozófiai pedagógia). A nevelésfilozófia kialakulása a ped. önállósodásának egyik megjelenése: a nevelésfilozófiában a filozófia és a ped. már mint két önálló tud. áll kapcsolatban egymással. A nevelésfilozófia konkrét fogalmát, tartalmát, témaköreit, kérdéseit és válaszait nagymértékben meghatározza az a filozófiai irányzat, amelyet az adott nevelésfilozófia értelmezési keretként használ és amelyből előfeltevéseit, kiinduló premisszáit eredezteti. Ugyanakkor a filozófiai elméletek és a pedagógiai irányzatokat megalapozó nevelésfilozófia közötti kapcsolat csak meghatározott esetekben, főként a klasszikus nagy filozófiai rendszerekből levezetett nevelésfilozófiák vonatkozásában egyértelmű. A kanti és neokantiánus filozófiából, a keresztény metafizikai rendszerekből, a pragmatizmusból, az egzisztencialista filozófiából, avagy a marxizmusból táplálkozó nevelésfilozófiákat sorolhatjuk ide. Ezekben az esetekben az adott filozófia és a nevelésfilozófia még többé-kevésbé koherens rendszert képeztek, ill. képeznek, és ennek megfelelően viszonylag határozott orientációt nyújtottak a nev. gyakorlata számára is. A ped. történetében Dewey az utolsó nagy teoretikus, akinél a filozófia és a nevelésfilozófia koherens egységben jelentkezik. A XX. sz.-ban ? összefüggésben azzal a folyamattal, amelynek eredményeként a nagy filozófiai rendszerek is háttérbe szorulnak ? az egyes konkrét nevelésfilozófiak egyre kevésbé kapcsolódnak és köthetők egyetlen filozófiai elmélethez. Napjaink nevelésfilozófiai gondolkodásában a nagy hatású, elméletileg teljességre és hegemón szerep betöltésére törekvő elméletek helyét a részleges, csak korlátozott érvényesség igényével fellépő nevelésfilozófiai megközelítések, nevelésfilozófiai paradigmák ?foglalták? el, amelyek a nev. alapvető kérdéseire már nem valamely meghatározott filozófiára támaszkodó, abból levezethető koherens magyarázatot, hanem különböző filozófiai és tudományos értelmezési keretekből kiindulva, csak korlátozott érvényességű magyarázatokat kínálnak. általános pedagógia, neveléselmélet, pedagógia, pedagógiai irányzatok, pedagógiai pluralizmus.

Mihály Ottó

Szerkesztette: Lapoda Multimédia