(ejtsd: mört e mozell), francia département Luxemburg,
Belgium, Meuse és Vosges között, 5232 km2 területtel, (1891) 444
150, 1 km2-re 84 lak. A Vosges és az Ardennek ágai takarják, amelyek
a lunévillei járásban 7-700 m.-nyi magasra emelkednek. Franciaország ezen egyik
legerdősebb départementjét a Mosel és mellékfolyói: Euron, Madon, Bouvade,
Ingressin, Terrouin, Meurthe, Eche, Seille és Alzette, továbbá a Maas
mellékvizei, a Vannes és Chiers öntözik. Az éghajlat meglehetősen zord;
tulajdonképen csak nyár és tél van. A szántóföldekre 2143, a legelőkre 159 km2
esik. Főtermékek: gabona (1 556 000 hl. búza, 80 000 hl. rozs, 68 400 hl. árpa,
1 794 000 hl. zab), burgonya (5 millió hl.), azonkivül cukorrépa, komló és bor
(10 évi átlagban 444 435 hl.). A házi állatok közül leginkább lovakat (56 348),
juhokat (118 997), sertéseket (101 800), szárnyasokat és méheket tenyésztenek.
A folyókban számos a hal és a rák. Ércekben a département gazdag;
vasérc-termelésben (1 715 900 t.) egyike a leggazdagabbaknak Franciaországban;
bányásznak azonkivül márványt, alabastromot és kősót. Ásványvizforrások,
illetőleg fürdők: a moussoni, Pont-a-Moussonnál és a st. thiébaulti Nancy
közelében. Az iparágak közül a pamutipar Nancyban és környékén, a
kesztyükészítés Lunéville körül, a bőrgyártás, szeszégetés, tégla- és
mészégetés, papir-, kártya-, szappangyártás, hangszerkészítés és az üvegipar a
legjelentékenyebbek. Ez utóbbira nézve Baccarat egyike Franciaország
legjelentékenyebb gyárainak. A Rajna-Marne-csatorna átszeli M.-t. Járásai:
Nancy, Lunéville, Toul és Briey; fővárosa Nancy. M. 1871 óta áll fenn, amikor
Meurthe nagyobb és az elveszett Moselle département fenmaradt csekély részéből
alakították. E két département 1791. a lotaiai hercegség részeiből, továbbá
Metz, Toul és Verdun püspökségekből alakíttatott. V. ö. Joanne, Géogr. de M.
(1876 óta több kiadás) és Braconnier, Carte géol. et agronometrique de M.
(1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon