Malaga

1. Spanyolország egyik tartománya a Földközi-tenger, Cadiz, Sevilla, Cordova és Granada közt, 7349 km² területtel, (1887) 519377, 1 km²-re 71 lak. Felülete nagyon hegyes; legmagasabb hegylánc a Sierra Tejeda, vagyis Ppelada (2135 m.), amelynek folytatása a khaotikus Torcal de Antequera. A Guadalborce mély völgyén tul emelkedik a Sierra de Tolox, amelyből Ny-ra a Ronda-hegyek, Dny-ra a Sierra Bermeja és K-re a Mijas nevü parti lánc nyulik ki. Mindezen hegyek gazdagok ólom- réz-, vas-ércekben, grafitban és nikolban, amiket azonban nem igen bányásznak. Az ásványviz-források közül is csak keveset használnak föl. A Guadalborce és Guadiaro a folyói. A magasabb hegyeket kivéve, az éghajlat mindenütt nagyon meleg, a talaj pedig igen termékeny; különösen M., Torre del Mar, Torrox, Frigiliana, Alcantara stb. körül. A főtermékeket a déli gyümölcsökön kivül a szőllő, alfa, cukornád és banána. 15 járásra van fölosztva.

2. M. (Malaca), az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Földközi-tenger félköralaku öble és vasút mellett, a Guadalhorce torkolatánál, a Gibralfaro lábánál, amelyet erősség koronáz, (1887) 134016 lak., vasöntéssel, több cukorgyárral, pamut-fonással, gép-, hordó-, szappan-gyártással, olajprésekkel és szeszégetéssel. M. fontosságát azonban főképen kereskedelmének köszönheti. Kikötőjét újabban 2 nagy molo épitésével javitják. A kivitel főcikkei: (1891) gyümölcsök, különösen citrom (1934 t.), olaj (10573 t.), mazsola-szőllő (3699 t.), ólom (44655 t.) és bor (63713 hl., (1892) 137210 hl., (1891) 107982 hl.); bevitelé; nyers pamut (1587 t.), donga (260987 db.), szén (39264 t.), cement tégla, gabona stb. A hajók száma, amelyek a kikötőben 1893. megérkeztek 2057, 1,21 millió t. tartalommal. Marseille, Tanger, Oran, Hamburg, Colon-Aspinwall, valamint a nagyobb spanyol kikötőkkel rendes hajóösszeköttetés áll fenn. M. nagyobb része az arab városok mintájára szűk és kanyargós részekből áll, ilyen a Calle Nueva a legjelentékenyebb árutárakkal. A Ny-i újabb részeiben ellenben egyenes, modern utcákat találni; ezek közül a legszebb az, amelyet Marques de Lariosról neveztek el. A kiválóbb épületek: a renaissance-ízlésben épült székesegyház; belsejében gazdagon díszített de los Sautos Martinesről elnevezett templom; a püspöki palota; a Cervantes-szinház; a 11000 ember befogadására alkalmas bikaviadaloknak szánt cirkusz. A Riego-teret Torrijos generális szobra ékesíti. Az arabok idejéből fenmaradt az Alcaraba nevü citadella és az Atarazanas nevü arzenál fehér márvány kapuja. Gyönyörü környékén Alora, Alhaurin Grande és Carracatra nevü helységek M. lakóinak nyeralói. Magának a városnak is egészséges az éghajlata; az évi középhőmérséklet 19,9°, a télé 14,1°, a nyáré 25,5°. M.-t a feniciaiak alapították; már a rómaiak idejében virágzó kereskedő város volt. A népvándorlás korában aláhanyatlott; 711. az arabok kezébe került és ekkor új lendületnek indult. 1487. került ismét a keresztények hatalmába. 1884. egy földrengés több épületét döntötte romba.

Forrás: Pallas Nagylexikon