Magzatelhajtás
néven rendszerint csak a terhesség bűnös szándékból történt
megszakítását értjük. Az anya megmentése céljából az orvosoktól megindított
mesterséges vetélés nem tartozik ide (l. Abortus). A M. megállapítása először a
vádolt nő vizsgálatával, másodszor a kiürült peterészletek makroszkópikus és
mikroszkópikus megvizsgálásával történik. Az anya vizsgálatából biztosan v.
csak megközelítőleg is a vetélést megállapítani igen nehéz, hacsak a vizsgálat
a vetélés után 4-5 nappal nem történik. A szándékos elvetélést v. belső
szerekkel v. külső erőszakkal idézik elő. Magzatelhajtószerek hirében állanak
és alkalmaztatnak az u. n. abortivszerek (l. o.). Külső erőszakkal igen
különféle módon lehet a terhességet megszakítani, p. ütések, lökések a hasra,
az egész test erős megrázkódtatása, a méh fenekének a hasfalon keresztül való
nyomogatása, a peteburkok megrepesztése v. a méhbe valami izgató anyag
befecskendése, továbbá forró fürdők, forró irrigációk, a nyakcsatorna erőszakos
kitágítása és egyebek segítségével. A M. káros következményei lehetnek az
anyára a vele járó vérzés folytán, továbbá esetleges fertőzés és az azt követő
gyermekágyi láz folytán. Nem kevésbbé veszélyes következmény forrása lehet az
alkalmazott szer, vagyis a vele történt mérgezés és az erőművi beavatkozás
útján netalán történt sérülés. V. ö. Belky, Törvsz. orvostan (1895).
A méhmagzat az összes modern büntetőtörvényeken büntetőjogi
védelemben részesül, de csekélyebben mint az ember, mert egyrészt a büntetési
tételek enyhébbek; másrészt csak a méhmagzat szándékos elpusztítása kerül
büntetés alá. Az elvetélést eredményezett gondatlanság nem büntetendő. Azt a
felfogást ellenben, mely hol a személyiség hiánya alapján, hol a tulnépesedés
megakadályozása érdekében, hol - romlott erkölcsü népeknél - a nőnek az anyai
kötelmek iránt való ellenszenv méltánylásával a méhmagzat elhajtásában nem lát
jogtalan cselekményt, a civilizált világtársadalom feltétlenül elveti. A magyar
btkv a méhmagzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetőleg különbséget tesz
a méhmagzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Amaz a
méhmagzatnak az anyaméhben megölését tételezi fel, emez idő előtti szülésnek
előidézését, amely a magzat halálát okozza. A büntetésre nézve a két eset
között nincs különbség. A büntettnek alanya lehet maga a teherben levő nő v.
egy harmadik személy. Az első esetben a nőnek büntetése 3, illetve 2 évig
terjedhető börtön, aszerint, amint házasságban v. házasságon kivül esett
teherbe. A harmadik személy a büntettel a nőnek beleegyezésével v. beleegyezése
nélkül követheti el. Az első esetben a tettes büntetése a nő büntetésével
egyenlő, de 5 évig terjedhető börtön a büntetés, ha a cselekményt nyereségvágyból
követte el. A másik esetben a büntetés 5 évig, ha pedig a cselekmény a nőnek is
halálát okozta, 10-15 évig terjedhető fegyház. A törvény nem emeli ki
különösen, de önmagától értetik, hogy a M.-nak, hogy büntethető legyen,
jogtalannak kell lenni. Az anya életének megmentése végett eszközlött M. jogos
és nem büntetendő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|