Lotze

Rudolf Hermann, német filozofus, szül. Bautzenben 1817 máj. 21., megh. 1881 jul. 1. Tanulmányai menetében fontos, hogy a legalaposabb természettudományi képzésben is részesült, a lipcsei egyetemen az orvosi tanulmányokat csak ugy tanulta, mint a filozofiaiakat és filologiaiakat és először az orvosi, de nemsokára rá a bölcsészeti karra is habilitálta magát a lipcsei egyetemen; első műveiben is majd az egyik szakmában, majd a másikban mutatkozik elsőrangu erőnek. Már 1842. a filozofia rendkivüli tanára Lipcsében, 1944 óta Göttingában a filozofia rendes tanára,és élte vége előtt, engedve a minduntalan ismétlődő felszólításoknak, elfogadja a berlini tanárságot, de a gyönge testalkatu, sokszor betegeskedő ember, még elsőfélévének befejezése előtt meghal. Filozofiai gondolatainak alakulására egyrészt Leibniz és Herbart, másrészt Hegel, illetőleg Weisze voltaknagy hatással; ő az első, ki az idealizmus és realizmus igazi modern szintézisét keresi, amely a realizmusnak teljesen megadja, ami a realizmusé, amire szuverén uralkodása a természettudományi és filozofiai tudományok fölött kiválóan képesíti. L. természettudományi művei közül fontosabbak: Cikkei, melyek Wagner fiziologiai lexikonjában (Handwörterbuch der Physiologie) megjelentek, ezek közt első helyen az életerőről szóló értekezés. Továbbá: Allgemeine Pathologie und Therapie als mechanische Naturwissenschaften (Lipcse 1842), Henlével, a hires anatomussal együtt, e téren Virchow nézeteinek előkészítője. Allgemeine Physiologie des körperlichen Lebens (1851). Filozofiai művei: a legrégibb Metaphysik (Lipcse 1841), melybenfélreismerhetetlenül Herbart befolyása alatt áll; Logik (1843); Über den Begriff der Schönheit (1836; Über die Bedingungen der Kunstschönheit (1848). Mintegy közepén áll a két tér között: Medicinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852), melyben egyrészt a külön lelki szubstancia létét a legélesebben formulázott okokkal védelmezi, másrészt néhány fontos fölfedezéssel gazdagítja a tapasztalati lélektant. 1856. jelent meg főművének: Mikrokosmos, Ideen zur Naturgeschichte und Geschichte der Menschheit első kötete és 1864-ig a 2. és 3. kötet; amely a mai napig 4 kiadást ért és a filozofiai irodalom első rangu remekműve. 1868-ban jelent meg Geschichte der Aesthetik in Deutschland címü műve. Mindezek után hozzáfogott gondolatvilágának rendszeres előadásához, a System der Philosophiehez, de csak két kötet jelent meg belőle: Logik 1874 (2. kiadás, 1870) és Metaphysik 1879 (2. kiad., 1884). Halála után tanítványai kiadták egyetemi előadásait. Ezekből fordított le Kármán Mór kettőt magyarra, a Logikát és Psychologiát (Athenaeum). Kisebb értekezéseit is összegyüjtve adták ki 4 kötetben: Kleine Schriften von H. L. (Lipcse 1885-91). V. ö. Pfteiderer, Caspari, Koegel önálló műveit L.-ról.

Forrás: Pallas Nagylexikon