Lélektani kényszer elmélete

A büntetőjogban az elrettentési elmélet módosítása. Mig az utóbbi célja, elrettentés a büntetés végrehajtása által, addig a L. a súlypontot a büntetéssel való fenyegetésbe helyezi. A büntetéssel való fenyegetés - tehát a büntető törvények - célja: a lehető bűntetteseknek visszatartása bűntettek elkövetésétől, a fenyegetés által gyakorolt pszichikai - lélektani - kényszer által, mely azért szükséges, minthogy a fizikai kényszer a büntető törvény céljaira nem elegendő, a büntetés végrehajtásának célja a fenyegetés hatályosságának bizonyítása, mert megvalósítás nélkül a fenyegetés hatálytalan maradna. A büntetés végrehajtásának tehát itt egészen más célja van, mint az elrettentési elméletben, amelynek észjárásait legjobban jellemzik az angol birónak szavai: «Man, thou art not to be hanged for stealing a horse, but htat horses may not be stolen.» (Ember, nem azért kerülsz akasztófára, mert lovat loptál, hanem azért, nehogy mások lovakat lopjanak.) Az elmélet nem ugyan megalapítója, de rendszerbe foglalója Feuerbach, melynek ő az általa szerkesztett 1813. évi bajor büntetőtörvénykönyvben gyakorlati érvényt szerzett; miért is az elméletet Feuerbach-elméletnek is nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon