Kovacsevics
1. Gábor, szerb iró, szül. Irigban (Szerém) 1770., megh.
Zimonyban 1832. Foglalkozására nézve könyvkötő volt. Igen termékeny iró, aki
sok hisztorikus tankölteményt irt elavult szerb nyelven. Hőskölteménye az első
szerb szabadságharcról (Pesma o slucajnoj buni stb., Belgrád 1832) az első
könyv, mely a belgrádi fejedelmi nyomdából kikerült.
2. K. Lyubomir, szerb miniszter, szül. Petnyicában 1848 jan.
16. Iskolai tanulmányait Sabácon és Belgrádban végezte. Szegénysége és árvasága
folytán küzdelmes éveket élt. 1870. Negotinban segédtanár, 1874. kragujeváci
tanár volt, 1889. a belgrádi katonai iskolához, 1893. a belgrádi főiskolához
neveztetett ki. Fiatal korában a hires Pancsics szerb botanikus mellett tanult
és vele a szerb tartományokat beutazta. Tagja a szerb akadémiának 1887 óta, a
szerb régészeti egylet választmányi tagja, 1894. Macedoniát utazta be és Athosz
hegyén tett nagyobb történelmi tanulmányokat; több rendjel tulajdonosa. Művei:
Mikor halt meg Nemanya István? (1878); Lázárevics Istvánról (1880); Mikor halt
meg Milutin István? (1883); Vukasin nem gyilkolta meg Uros cárt (1886); Prilep,
Ochrid, Velez és Szkutari leirása (1887); Sztrahinis bán; A szerb nemzet
története (1893). Irt több nyelvészei értekezést is. Legutóbb két ízben
képviselőül választatott meg. A szerb királynak fiatal korában tanárja volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|