Korbuly

1. Bogdán, a kolozsvári nemzeti szinház volt intendánsa, szül. Szamosújvárt 1816 máj. 24. Tanulmányai végeztével a kereskedői pályára lépett, majd a kolozsvári hitelbank és zálogkölcsön társulat igazgatója lett s mint ilyen az erdélyi részek egyik leggazdagabb vezérfiaként ismeretes. Számos társadalmi és közművelödési ügyet anyagi áldozattal támogatott s mint szinházi intendáns majdnem 60,000 forintnyi adományért nemrégiben «lompérdi» előnévvel magyar nemességet nyert.

2. K. Imre, egyetemi tanár, iró, szül. Nagy-Dersidán (Szilágy) 1844. nov. 9., megh. Kolozsvárt 1876 márc. 5. Középiskoláit Debrecenben és Nagyváradon végezte. Ezután a nagyváradi r. kat. papnöveldébe vétetett fel, honnan egy év mulva Nogáll igazgató ajánlatára a budapesti központi papnöveldébe küldetett, honnan betegeskedése miatt kilépett s joghallgató lett; harmadéves joghallgató korában A báni méltóság tekintettel a Horvát, Dalmát és Tótországi, nemkülönben a szörényi stb. bánságok történelmi s közjogi viszonyaira c. művét az akadémia megkoszoruzta és 1868. a győri jogakadémiához tanársegéddé és könyvtárnokká, 1869. rendkivüli tanárrá, félév mulva pedig a doktori fok elnyerése után a pozsonyi jogakadémiánál rendkivüli, 1870. pedig a közjog rendes tanárává neveztetett ki és mint ilyen - ugyszólván - elsőnek megirta Magyarország közjogát, mely a jogakadémiákon vezérkönyvül szolgált. A következő évben ugyane munkájának második kiadásában az államjogot a közigazgatási jogtól elkülönítve tárgyalta. Közjogának utolsó (negyedik) kiadása 1884. dr. Fésüs átdolgozásában jelent meg. 1872. a kolozsvári egyetemen a közjog és közigazgatásjog rendes tanárává neveztetett ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon