v. illatszerek (parfumes) néven a közéletben az illatosító
készítményeket (tulajdonképeni parfümök, bouquets) és a szépítő szereket
(cosmétiques) értik. Ezen összefoglalás onnan ered, hogy mindkét fajta
készítménynek rendeltetése egy és ugyanaz, ugyanis, hogy az őket használó ember
másokra a lehető legkellemesebb hatást gyakorolja; egy szóval mindkettő egy anyának,
a hiuságnak szülötte. Tulajdonképen csupán az illatosító készítmények tartoznak
ide s csakis ezekről szólunk itt, mig a szépítő szereket (l. o.) külön cikkben
tárgyaljuk. Az I. rendszerint higító szerekben elosztott illanó olajokból (l.
o.) állanak. A higítás lényeges művelet, mert a legtöbb illanó olajnak magában
véve kellemetlen, bódító szaga van, már pedig az I. technologiája (parfümeria)
éppen arra törekszik, hogy az emberek izlésének megfelelő, lehetőleg kedves
termékeket állítson elő. A szagok között mindenkor a virágok illata vivta ki az
emberek osztatlan tetszését. Eddig mindössze hét virág vált be, ugymint az
ibolya, a rózsa, a jázmin, a tubarózsa, a jonquilla, az acacia és a
narancsvirág. A virágok illatát mindenekelőtt zsiradékokhoz kötik, mely
műveletet a következő két módon gyakorolják: 1. Macerálás. A friss virágokat
olajjal vagy megolvasztott, tiszta, szagtalan zsirral öntik le, amely illatukat
elnyeli; a kimerült virágok eltávolítása után ezen műveletet mindaddig
ismétlik, mig a termék illattal erősen megtelik. 2. Abszorpció. A virágokat
vékony rétegben hálókra hintik és igy két fakeretbe szorított, vékony
zsirréteggel bevont üvegtábla vagy olajjal telített szövet közé teszik. Hogy a
zsiradékot illattal telítsük, bizonyos idő mulva többször egymásután teszünk
friss virágokat a régiek helyére. Ez eljárást ugy is módosítják, hogy levegőt
v. gondosan tisztított szénsavat árasztanak a virágokon át és az illattal
terhes áramot olvasztott zsiron v. olajon hajtják keresztül, melyek az illatot
magukba szedik. Az illattal megtelt zsirt pomádé, az olajat pedig huile angique
néven hozzák a délfranciaországi nagy illatosszer-házak forgalomba. Az illatos
pomádét és olajat borszesszel vonják ki: a borszesz átveszi az illatot, a
zsiradék pedig, nem lévén benne oldható, visszamarad. Eme kivonatok az eredeti
virágokkal tökéletesen egyező szaguak és az I. alapesszenciáit teszik. Ezek
mint olyanok még nem használhatók, mert a velök illatosított tárgynak szaga
hamar elmulik. Az illatnak tartósságot az állati szagos váladékok (ambra,
mosusz, cibét stb.) és az ibolyagyökér borszeszes kivonatai adnak. Természetes,
hogy ezen megkötő kivonatokból csak keveset vesznek, nehogy a virág eredeti
finom illata módosulást szenvedjen. A forgalomban levő számtalan illatu és még több
nevü parfüm már most ugy készül, hogy a fent elősorolt hét virág esszenciáit
magokban vagy különböző arányokban egymással keverve, ellátják megkötő
kivonattal s ehhez még gyakran kevés illanó olajokat is adnak. Mindama virág
után elnevezett parfümöknél, hol a megfelelő virágból alapesszencia nem
készíthető, a virágéhoz hasonló szagu illanó olajjal adják meg a parfüm
jellegét, mig a parfüm kedves finomságát a fent elősorolt hét valódi
virágesszencia egyikével másikával idézik elő.
Ide tartoznak még az u. n. szilárd parfümök, rendesen
parfümmel telített zsirkőporból és keményítőből készült rudacskák. Továbbá az
illatos porok (sachets); ezek illatosított ibolyagyökérport, rózsalevelet,
keményítőt s több effélét tartalmaznak. Ilyen porral töltik meg az illatos
vánkosokat. Parfümmel telített és szövetbe varrt bőrnek spanyolbőr (Peau
d"Espagne) a neve, ennél gyakran a bőrt lemezpapirossal helyettesítik. A szagos
só (Riechsalz) illatosított szénsavas ammonia vagy kénsavas kálium. A szagos
üvegcse tartalma parfümmel és kevés ammoniával telített azbeszt vagy
szivacsdarabkák. Kevésbé finom termékek a mosdóvizek (Eaux de toilette),
szobaparfümök, pipereecetek (Vinaigres de toilette), melyekhez már csak
ritkábban használnak virágesszenciákat; tartalmuk rendesen borszeszben oldott
illanó olaj, az ecetnél, ezenkivül még kevés ecetsav. A legismertebb mosdóviz
az Eau de Cologne (kölni viz), a szobaparfümök közül a fenyőillat. Végül ide
sorolandók még a füstölő szerek is (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon