Huba
a «hétmagyar» egyike, kitől Szemere-nemzetség származik.
Neve a honfoglalás hagyományával elválhatatlanul összeforrt. Árpád Hubát,
Szoárdot és Kadocsát küldte «a csehek határa felé Nyitra váráig». A sereg
Pásztóról indult el, s átkelvén a Sajóba ömlő Hangony torkolata táján (Bánréve
mellett), Gömörvár vidékén keresztül a Baloghátig (Bolhádig), majd a
Galga-folyóig ért, átkelt a Verőce és Ipoly vizén, hol a szlávság önként
hódolt, sőt a tovább való hadjáratban is részt vett. A Garam vize mellett fekvő
Váradot már fegyverrel kellett bevenni. Negyednap mulva Bors vezér seregével
növekedve folytatták a hadjáratot. Borsot az ország északnyugati határainak
megszállására küldték, ők pedig váradról a Törzsök-erdőn s a Zsitva vizén tul a
Nyitrába ömlő Tormos torkolatáig nyomultak, hol Zobor vezér cseh hadaira
bukkantak. A szlávok előtt ismeretlen fegyverökkel, a nyillal csakhamar
megfutamították az előhadat s a derék sereg ellenében is ki akarták erőszakolni
a megáradt Nyitra folyón való átkelést. Negyednapra csakugyan Nyitra várába
szorították a cseheket, kiket másnap ostrom alá fogtak, a várat elfoglalták,
Zobort pedig a most róla nevezett hegyen fölakasztották. Elfoglalták a környék
minden többi várát is és «azon föld minden hűtlenét vasra verve magukkal vivék»
Árpádhoz, ki megkegyelmezett a legyőzötteknek, s földeket «ajándékozott» nekik,
H.-t pedig «ezen való örömében Nyitra s más várak ispánjává tette és tulajdon
földet adott neki a Zsitva vize mellett a Törzsök-erdőig». Igy irja a Névtelen
a 33-37. fejezetekben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|