1. György, a német zsoldos gyalogosok (Landsknechte)
leghiresebb vezére, szül. Mindelheimben, Svábországban 1473 szept. 24., megh.
u. o. 1528 aug. 20-án. Pályáját 1492. kezdé, amidőn a sváb szövetség zászlaja
alatt Albrecht bajor herceg ellen harcolt; 1499. pedig részt vett a svájciak
ellen indított hadjáratban. Miksa császár kegyeibe fogadta a rettenthetetlen
bajnokot és 1504., a csehek fölött Regensburg mellett kivivott győzedelem után
lovaggá ütötte. 1509. Veronát védelmezte; 1511-ben elfoglalta a bevehetetlennek
tartott peutelsteini hágót, ahol 1800 emberével 9000 velenceit fogott el. 1513.
okt. 7. Vicenza mellett aratott fényes győzedelmet a velenceiek hadán (mely
alkalommal a közmondásossá vált szavakat mondá: «Viel Feind, viel Ehr"») és
dicsőségesen védelmezte meg Veronát a franciák ellen. 1517. Németországba tért
vissza, mire 1519. a sváb szövetség gyalogosaival a békebontó württembergi
Ulrikot üzte el országából, mely most a császár kezébe került. 1521.
Pikárdiában harcolt, ahol ugyan nem aratott sikert, de Valenciennes-nél oly
mesterileg vonult vissza, hogy a franciák nem birták elfogni. 1522. pedig
kivivta a bicoccai győzedelmet, mellyel Milanot és Genovát szerzé a császárnak.
1525. részt vett a Pavia mellett vivott véres csatában, mely I. Ferenc
királynak elfogatásával végződött. Azután Németországba sietett, ahol a
századokon keresztül sanyargatott pórok fegyvert fogtak uraik ellen. Vérontás
nélkül csöndesítette le a sváb földön a mozgalmat s egyezséget hozott létre a
salzburgi érsek és lázongó jobbágyai között. 1526. a saját költségén toborzott
12 ezer lándsás vitézzel Tirolon keresztül Itáliába indult, hol 1527 febr.
havában a Pó völgyében egyesült a hazaáruló Bourbon Károllyal, akivel azután
Róma felé vette utját. Utközben azonban, Bolognában, a franciák által föllázított
landsknechtek márc. 16., ki nem fizetett zsoldjuk miatt oly zendülést
támasztottak, hogy még bálványuk, F. ellen is felemelték lándsáikat. Ezt az
esetet F. annyira szivére vette, hogy szélhüdés érte. A vezérség erre Boyneburg
Konrádra szállott, F. pedig előbb Ferrarába, 1528 máj. havában Milanoba vitette
magát, ahonnan fia, Gáspár, szülővárosába kisérte. Nyolc napra rá kiadta hős
lelkét. F. volt az, aki a wormsi birodalmi gyülésen megveregette Luther vállát
és mondá: «Mönchlein, Mönchlein, du gehst jetzt einen Gang, dergleichen ich und
mancher Obrister auch in d. allerernstlichsten Schlachtordnung nicht gethan
haben. Bist du aber auf rechter Meinung und deiner Sache gewiss, so hafre in
Gottes Namen fort und sei getrost; Gott wird dich nicht verlassen!» - 2. F.
Gáspár, az előbbinek fia, szül. 1500., megh. 1536. Mint a landsknechtek vezére
hasonlóan dicsőséget szerzett az akkori olasz és török hadjáratokban. - 3. F.
György, az előbbinek fia, kitüntetéssel harcolt a Németalföldön. Vele kihalt
1586. a F. család. Reiszner Ádám neki ajánlotta Historia Herrn Georgs und Herrn
Kaspars von F. cimü művét (lat. Frankfurt 1568, németül 1572). V. ö. Barthold,
Georg von F. (Hamb. 1833); Heilmann, G. von F., megjelent a Kriegsgeschichten
von Bayern, Franken, Pfalz und Schwaben c. műben (München 1868); Aretin-Fatton,
Histor. Essays (Bécs 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon