Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frundsberg... ----

Magyar Magyar Német Német
Frundsberg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frundsberg

1. György, a német zsoldos gyalogosok (Landsknechte) leghiresebb vezére, szül. Mindelheimben, Svábországban 1473 szept. 24., megh. u. o. 1528 aug. 20-án. Pályáját 1492. kezdé, amidőn a sváb szövetség zászlaja alatt Albrecht bajor herceg ellen harcolt; 1499. pedig részt vett a svájciak ellen indított hadjáratban. Miksa császár kegyeibe fogadta a rettenthetetlen bajnokot és 1504., a csehek fölött Regensburg mellett kivivott győzedelem után lovaggá ütötte. 1509. Veronát védelmezte; 1511-ben elfoglalta a bevehetetlennek tartott peutelsteini hágót, ahol 1800 emberével 9000 velenceit fogott el. 1513. okt. 7. Vicenza mellett aratott fényes győzedelmet a velenceiek hadán (mely alkalommal a közmondásossá vált szavakat mondá: «Viel Feind, viel Ehr"») és dicsőségesen védelmezte meg Veronát a franciák ellen. 1517. Németországba tért vissza, mire 1519. a sváb szövetség gyalogosaival a békebontó württembergi Ulrikot üzte el országából, mely most a császár kezébe került. 1521. Pikárdiában harcolt, ahol ugyan nem aratott sikert, de Valenciennes-nél oly mesterileg vonult vissza, hogy a franciák nem birták elfogni. 1522. pedig kivivta a bicoccai győzedelmet, mellyel Milanot és Genovát szerzé a császárnak. 1525. részt vett a Pavia mellett vivott véres csatában, mely I. Ferenc királynak elfogatásával végződött. Azután Németországba sietett, ahol a századokon keresztül sanyargatott pórok fegyvert fogtak uraik ellen. Vérontás nélkül csöndesítette le a sváb földön a mozgalmat s egyezséget hozott létre a salzburgi érsek és lázongó jobbágyai között. 1526. a saját költségén toborzott 12 ezer lándsás vitézzel Tirolon keresztül Itáliába indult, hol 1527 febr. havában a Pó völgyében egyesült a hazaáruló Bourbon Károllyal, akivel azután Róma felé vette utját. Utközben azonban, Bolognában, a franciák által föllázított landsknechtek márc. 16., ki nem fizetett zsoldjuk miatt oly zendülést támasztottak, hogy még bálványuk, F. ellen is felemelték lándsáikat. Ezt az esetet F. annyira szivére vette, hogy szélhüdés érte. A vezérség erre Boyneburg Konrádra szállott, F. pedig előbb Ferrarába, 1528 máj. havában Milanoba vitette magát, ahonnan fia, Gáspár, szülővárosába kisérte. Nyolc napra rá kiadta hős lelkét. F. volt az, aki a wormsi birodalmi gyülésen megveregette Luther vállát és mondá: «Mönchlein, Mönchlein, du gehst jetzt einen Gang, dergleichen ich und mancher Obrister auch in d. allerernstlichsten Schlachtordnung nicht gethan haben. Bist du aber auf rechter Meinung und deiner Sache gewiss, so hafre in Gottes Namen fort und sei getrost; Gott wird dich nicht verlassen!» - 2. F. Gáspár, az előbbinek fia, szül. 1500., megh. 1536. Mint a landsknechtek vezére hasonlóan dicsőséget szerzett az akkori olasz és török hadjáratokban. - 3. F. György, az előbbinek fia, kitüntetéssel harcolt a Németalföldön. Vele kihalt 1586. a F. család. Reiszner Ádám neki ajánlotta Historia Herrn Georgs und Herrn Kaspars von F. cimü művét (lat. Frankfurt 1568, németül 1572). V. ö. Barthold, Georg von F. (Hamb. 1833); Heilmann, G. von F., megjelent a Kriegsgeschichten von Bayern, Franken, Pfalz und Schwaben c. műben (München 1868); Aretin-Fatton, Histor. Essays (Bécs 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is