Fahrenheit

Dániel Gábor, német fizikus, szül. Danzigban 1686 május 14., megh. Hollandiában 1736 szept. 16. Atyja kereskedő volt és fiát is arra a pályára szánta. Hogy az ehhez szükséges ismereteket megszerezze, elment Amsterdamba, hol tanulmányait végezte. De a kereskedői pályától csakhamar eltérítette az a nagy érdeklődés, mellyel a gyakorlati természettudományok iránt viseltetett. Nemsokára teljesen természettudományi kutatásokra adta magát és a hőmérők készítésében különösen nagy ügyességre tett szert. Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 1714 v. 1715-ig borszesszel, ezentul pedig higannyal töltötte. A F. után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak. Hőmérőbeosztásnál F. a fagypontot 32-vel jelölte, 0-al pedig azt a pontot, amely az 1709-ki leghidegebb hőmérsékletnek felel meg; a vérmérséklet a 96. fok. A most róla elnevezett beosztást csak később, sőt mint több adat valószinüvé teszi, csak Römer ösztönzésére alkalmazta. E szerint a fagypont szintén 32-vel van jelölve, a forrpont pedig a 212. fok. F. életének legnagyobb részét Angliában és Hollandiában töltötte és leginkább barometerek és termometerek készítésével foglalkozott. F. volt az első, aki a vizet a fagypont alá hütötte, anélkül, hogy az megfagyott volna; továbbá neki köszönhetjük az első használható sulyarëométert és termo-barométert. Iratai közül különösen nevezetesek: Experiments concerning the degrees of heat of boiling liquors (Phil. Trans.1724). Experiments and observations on the freezing of water in vacuo (u. o.), The description and use of a new areometer (u. o.). F. a Royal Society tagja volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon