EZREDÉVES EMLÉKÜNNEP
Az 1892. II. t.-c., amelyet még Baross Gábor nyujtott be a
képviselőháznak, mondotta ki, hogy a magyar állam keletkezésének ezredik
évfordulója országos nemzeti kiállítással ünnepeltessék meg, - mint az
indokolás mondja - «teljes kegyelettel, kiváló fénnyel, a jövőbe vetett lelkes
bizodalommal». Az akkor elfogadott törvény 1895-re tette az ünnep idejét, de
már a rendezendő kiállítás rendezését, legfőkép azért, hogy több nagyobb
nemzeti alkotás elkészülhessen arra az időre. S most, mikor a Pallas Nagy
Lexikonának XII. kötete megjelenik, már megkezdődött a nagy év megünneplése, s
ez az ünnep - programmból, előkészületekből és kész dolgokból itélve - méltó is
lesz a fényes, még a nagy nemzetek történetében is ritka alkalomhoz. Kormány és
társadalom minden irányban, minden módon azon voltak, hogy Magyarország
milleniuma nevezetesen eseménnyé legyen, hogy a világ minden részéből seregesen
jöjjenek az idegenek velünk ünnepelni, s akik jönnek, hű képet lássanak a
magyar nemzet nagy multjáról, mai állapotáról és biztató jövendőjéről. Az
ezredéves ünnepek fővédnöke I. Ferenc József apostoli király, s az ő védnöksége
alatt rendeződnek és folynak az összes hivatalos ünnepek, az ezredéves
történeti és jelenkori országos kiállítás, emlékművek és közintézetek
fölavatása, társadalmi ünnepek stb., .
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|