éghajlat
Egy térségben uralkodó időjárási rendszer, a légköri jelenségek együttese. Három tényező alakítja ki: a napsugárzás, a
napsugárzást felfogó földfelszín, a napsugárzás és a földfelszín hatását kiterjesztő szél és a tengeráramlás. A napsugárzás
a legfontosabb éghajlati tényező. Hatása a közelítőleg gömb alakú Földön a napsugarak hajlásszögétől és a sugárzás
időtartamától függ, amelyeket viszont az egyenlítőtől mért távolság, vagyis a töldrajzi szélesség és a Nap körüli keringés
határoz meg. Mivel a napsugárzás a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt, a földfelszín felépítése is fontos éghajlati
tényező. Másképpen melegszik fel és hűl le a tenger és a szárazföld, a mélyen és a magasan fekvő terület, a síkság és
a hegység, a kopár, a növényzettel, hóval v. jéggel borított felszín. A tengerekről induló szél a szárazföldek belsejében
mérsékli a felmelegedést és a lehülést. Minél jobban távolodik a tengertől, annál kevésbé érvényesül mérséklő hatása,
csökken a csapadék évi mennyisége is. A meleg tengeráramlások a hűvösebb területeken felmelegedést, a hideg
tengeráramlások a melegebb vidékeken lehülést okoznak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|