1823 ápr. 11. kaptak Andrews és Prichard angol hajóépítők
kizárólagos szabadalmat az osztrák tartományokban javított rendszerü
gőzhajóikkal való hajózhatásra, amelynek alapján részvénytársaság alapítását
tervezték 200 darab 500 frtos részvénnyel. A részvénytársaság bécsi székhellyel
megalakult s 1830 szept. 1. 15 évre kizárólagos szabadalmat kapott Ausztriára,
1831 ápr. 22. pedig a magyar korona tartományaira is, a fentnevezettekkel pedig
gép- és hajórendszerük szabadalmának átengedése iránt megegyezett. Az első
gőzhajó, a «Franz I.» 1830 szept. 4. tette meg első próbautját a Dunán Bécsből
Budapestre 14 óra 15 perc alatt. A következő évben e gőzös az Al-Dunára
Moldováig is lement, közben Bécstől Budapestre és Zimonyba tett utakat. A
kezdet ezen szerény keretén Széchenyi István gróf érdeklődő közbelépése
kezdette meg a bővítést. 1832 jan. 7. a társulathoz intézett levelében azt veti
fel, hogy több hajót kellene beszerezni és a szabadalmat 50 vagy 99 évre
kieszközölni; sürgetésére számos magyar főur tömegesen vásárolt részvényeket.
Másfelől mint királyi biztos a hajózás utjának egyengetésén, az al-dunai
szabályozási munkálatok előkészítésén fáradozott. Ösztönzésére a «Franz I.» a
Tiszát is felkereste 1833 szept. 1.; ő maga ment azzal Török-Becséig. Még ebben
az évben a második gőzös, a «Duna» (később Argó-ra keresztelték) elkészült s az
a Tiszán Szegedig ment és a Szávában is megfordult. 1834. a harmadik gőzös
(Pannonia) is elkészült s ebben az évben az al-dunai zuhatagokon és a Vaskapun
keresztül az első kisérleti utat tették. Az «Argó» egész Galacig lement; ebben
az évben egy tengeri gőzöst is szereztek be s azzal Odesszáig és
Konstantinápolyig kezdtek közlekedni. 1835. a társulat az ó-budai szigetet a
hajó téli kikötője és hajóépítő-telep s műhelyek berendezése céljából
megszerezte. Az első forgalmi kimutatás 1835-ről maradt fen, e szerint volt a
társulatnak 735 000 frt részvénytőkéje, 1 tengeri és 5 folyami gőzöse (1 építés
alatt) összesen 296 lóerővel; szállítottak 17 727 utast, 2158 tonna árut,
fizettek a részvények után 2,5% osztalékot.
A tengeri hajójáratokat a társaság 1844. megszüntette,
hajóit és berendezéseit az osztrák Lloyd-nak adván át 560 000 frtért.
Egyidejüleg azonban megkezdette a vonatatásra alkalmas áruszállítóhajók
építését. 1845. 4 200 000 frtnyi részvénytőkéje, 32 gőzöse 2442 lóerővel, 47
uszályhajója volt, 439 875 utast, 57 735 tonna árut szállított. Forgalma
mindinkább fejlődött s a vállalat békés gyarapodásnak örvendhetett időközben
meghosszabbított kizárólagos szabadalmának védelme alatt. 1853. megszerezte a
pécsi kőszénbányákat 1761 hektárnyi területtel, melyeket szárnyvasutakkal
kötött később össze a mohács-pécsi vasuttal, melyet szintén ő épített s ma is
az ő tulajdona. Az 1856. évi párisi szerződés, illetve az 1857. évi
Duna-hajózási okmány azonban a hajózás terén minden kizárólagos szabadalmat
megszüntetvén, csakhamar nyilvánulni kezdett a Duna magyar szakaszán a verseny
már az ötvenes évek végén. Ettől kezdve a társaság már nem egyedüli, de mindig
a legnagyobb a magyar vizeken hajózó vállalatok között, sőt az egész Dunán és a
kontinensen is. Üzeme kiterjed a Dunán Regensburgtól a torkolatig, sőt a
Fekete-tengeren át Odesszáig és Batumig; a Tiszán Szolnoktól, a Dráván
Légrádtól, a Száván Sziszektől, a Begán Temesvártól, e vizek egész hosszában
közlekednek hajói s az utóbbi időben létesült m agyar államvasuti hajózási
vállalattól és a révátkelésektől eltekintve, az összes személyszállító
hajójáratokat ő tartja fen. Jelenleg, az 1892. évi záró kimutatás szerint, van
a társaságnak összesen 189 gőzhajója 72 112 indic. lóerővel, 766 áruszállító
vas uszályhajója mintegy 280 000 tonnányi hordképességgel; 316 állomást tartott
fenn, 160 állandó rendes ügynökséggel; szállított 3 271 352 utast és 1 830 374
tonna különféle árut.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Magyar
Angol
Német