Diazo vegyületek
E vegyület a benzol származékai közé tartozik, jellemző
reájuk, hogy a - N=N - «diázó» csoportot tartalmazzák. E csoport egyik
vegyértéke benzol maradékkal, a másik pedig más gyökkel (rendesen savcsoport)
van telítve. (V. ö. Azovegyületek és benzol-származékok). A benzol sorozat
amido származékaiból a salétromossav behatására mint közbeeső termékek, D.
keletkeznek. Legsimábban akkor megy a kémiai folyamat, ha salétromossav az
amido származékok sóira hat,
E reakciónál alacsony hőmérsék kivánatos, különben a D.
elbomlanak. A D.-et a 60-as években Griess Péter fedezte fel; szöveti
szerkezetüket Kekulé állapította meg. Maga a szabad diazobenzol C6H5N2OH
közelebbről nem ismeretes; sói azonban többnyire szépen kristályosodó, jól
jellemzett vegyületek. Vizben könnyen oldódnak, borszeszben kevésbbé, éterben
ugyszólván oldhatatlanok. A hevítéskor explozióval elbomlanak, nitrogéngáz,
fenol és szabad sav keletkezik. A fenol és koncentrált kénsav elegyét a D.
legcsekélyebb mennyisége intenziven szinesíti, (kékvörös). Fontosabb D.:
Salétromsavas diazobenzol C6H5N2NO3.
A salétromsavas analinből készül ugy, hogy azt lombikban kevés vizzel leöntjük,
az egészet jégbe hütjük, majd gázalaku salétromos savat vezetünk bele. A kapott
oldatból a vegyület alkohol és éter hozzáelegyítésével leválasztható. Tiszta
állapotban szintelen, tüalaku kristályokból áll, melyek száraz állapotban elég
állandók. Hevítés, ütés vagy dörzsöléskor felrobban. A kénsavas diazobenzol C6H5N2HSO4
a salétromsavas diazobenzolból készül, ha annak oldatához kénsavat elegyítünk,
majd az oldatból a vegyületet alkohol és éterrel leválasztjuk. Sajátságaira
nézve az előbbenihez hasonló. A D.-t számos gyönyörü festék előállításához
használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|