Dér

a harmathoz hasonlóan az által képződik, hogy a talaj vagy egyéb földi tárgyak hőmérséklete az alsó légrétegek harmatpontja alá száll, ugy hogy a levegő páráinak egy része a talajra s egyéb tárgyakra lerakódik. A D. képződésénél a harmatpont a fagypont alá esik, miért is a párák finom jégkristályok alakjában válnak ki. A D., iletve harmatképződésre mindazok a tényezők kedvező hatással vannak, melyek a talaj lehülését okozzák, igy p. a beültetett talajon nagyobb a dér, mert a növényzet hőkisugárzási képessége és az elpárolgása által okozott hőveszteség a talajt nagyobb mértékben hűtik le. Csendes idő és tiszta ég is kedveznek a D.- és harmatképződésnek; ködös éjjeleken harmat nem képződik, de dér igen. L. Zuzmara.

Forrás: Pallas Nagylexikon