Budai márga
a budai hegyekben levő márga, illetőleg agyagos mész, meszes
homok s homokos agyag rétegek képezte alsó oligocén korbeli emelet. A főváros
budai részének közvetlen környékét főképen márga alkotja, s erre vonatkozik a
B. m. név. A Várhegy főtömege ebből a márgából áll, s általában mondhatni, hogy
a Várhegyet körülvevő hegykoszorunak a Várhegy felé néző oldalán mindenütt megvan
a márga. Előfordulási helyei különösen a Várhegy keleti, északi és nyugati
oldala, a Jánoshegy, Ferenchegy, a Szépvölgy, a Gellérthegy, a Nyárshegy, a
Sashegy északi lejtője, a Svábhegyek, a Jánoshegy és Hárshegynek a város felé
néző egyes pontjai, de megvan itt-ott ezen hegyeknek nem a város felé néző
oldalain is. A dolomit hegyeket (Gellérthegy, Sashegy stb.) köpeny gyanánt
veszi körül. A várhegyi alagut márgában van furva és innen építésekor igen
becses kövületek kerültek elő. Néhol (p. a Sashegy nyugati részén) a B. m. igen
vékonyan palás és a széthasított palákban levél- és hallenyomatokat (Meletta
sardinites és crenata) is találni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|