Bizonyítás

Logikai művelet v. műveletsor, amely egy adott kijelentés, => tétel igazságát láttatja be más igaz kijelentések, érvek segítségével. A bizonyítás menete: érvek kiválasztása, alkalmas logikai kapcsolat szerinti elrendezése, ezen igaz => előzményhez következmény hozzárendelése (következtetés). A bizonyítás történhet indukcióval, => dedukcióval az érvek és a tétel jellegétől függően, van direkt és indirekt fajtája. Indirekt bizonyítás: a tételnek ellentmondó tétel hamisságát láttatja be (cáfolás), s ebből a bizonyítandó tétel igazsága következik. A bizonyítás a tud. igazságok, pl. hipotézis, => elmélet, magyarázat stb. ellenőrzésének módszere. Tud.-tört.-ileg érdekes az ún. paradoxonok bizonyítása. A bizonyítás ped.-ilag fontos tudáselem. A tanulók bizonyítás igénye, a bizonyítás logikai szakszerűsége befolyásolja a megértést, a tudás biztonságát, hitelességét. - Ir. Rakitov, A.: A tudományos ismeret anatómiája. Bp. 1971.; G. Havas K.: Formális logika. Bp. 1973.

Lenkovics Ildikó

Szerkesztette: Lapoda Multimédia