Bartholdi
Frigyes Ágost, francia szobrász, szül. Kolmarban (Elzász)
1834 ápr. 2. A festő pályára készült, de aztán a szobrászatban találta meg
igazi hivatását. Első művei portrait-szobrok voltak; később allegorikus
alakokat és csoportozatokat alkotott (többek közt: a géniusz a nyomor karmai
közt, modern vértanu, a halál géniusza), majd elkészítette Vercingetorix
lovas-szobrát. Az 1870/71-iki háboru után, melyben mint Garibaldi törzskarának
tagja vett részt, művészetével a köztársasági irány szolgálatába állott. Elzász
átka c. alatt bronzcsoportozatot készített, majd egy óriási oroszlánt Belfort
védelmének emlékére. Az ő műve az a 46 méter magas szabadságszobor (a szabadság
istennője, fáklyával a kezében), mely mint a new-yorki kikötő világító tornya,
47 méter magas talapzaton áll Bedloe szigetén. Ezt a kolosszális szobrot 1886
október 28-án avatták fel nagy ünnepélyességgel. A szobor alak jobbjában
tartott fáklya alsó tányérja oly nagy, hogy tizenkét ember elfér rajta. A
szobor sulya 25,000 kilogramm.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|