Barnabás

Barnabás – ciprusi származású lévita zsidó, eredeti nevén József (ApCsel), az első jeruzsálemi keresztény közösség tekintélyes tagja. Mindenét eladta, s a pénzt „az apostolok lábai elé helyezte”, akik a Bar Nabba, azaz 'bátorítás fia' melléknevet adták neki. Ő mutatta be pártolólag a megtért Pált a jeruzsálemi gyülekezetnek; tevékenyen munkálkodott az antiokhiai egyház felvirágoztatásán, s nyolc év múltán ide hívta Pált munkatársának. Elkísérte őt első térítőútjára, de utóbb összekülönbözött vele unokaöccse, Márk miatt. Később jóviszonyuk helyreállt, leveleiben (1Kor, Gal, Kol) Pál mint megbecsült és hűséges munkatársát említi Barnabást. A legendák szerint Ciprus szigetén Máté evangéliumát kezében tartva gyógyított; Milano püspökeként halt vértanúhalált, megkövezték, majd elégették. – Néhány újkori festményen (Raffaello, Vos, Jordaens) Barnabás Pál társaságában látható, amint a lisztraiakat igyekszenek meggyőzni, hogy ők nem istenek, és elhárítják a nekik felajánlott áldozati ajándékokat.

Forrás: Ki kicsoda a Bibliában