Apáti
1. Ferenc, versszerző a középkor
végéről; nevét egy feddő ének versfejei tartották fenn, a Peer-codexben. Csípős
gúnnyal mutogatja ebben korának henye nagy urait, feszelgő parasztjait, táncba
futó leányait, főkép papjait és apáturait, kiknek «számtalan jószágok, kevés
zsolozsmájok». Gondolatait nem fűzi szorosan össze, de észjárása természetes,
ötletei talpra esettek s élénk képet nyújt kora erkölcsi fonákságairól. Toldy
Ferenc a Jagellók korából valónak tartotta Apáti énekét; mig Szilády Áron azt
hiszi, hogy a benne rajzolt állapotok I. Mátyás korára vallanak. V.ö. Régi
Magyar Költők Tára I.
2. A. Miklós,
ev. ref. lelkész, szül. Debrecenben 1662 jan. 4., megh. u. o. 1724 dec. 24.
Elvégezvén szülővárosában tanulmányait, két évig tanító volt, majd 1685 jun. 8.
külföldre indult, hol a kollégiumban a holland egyetemeket, legtovább, két évig
(1685 aug. 20. - 1687), a leidenit látogatta. Németalföldről 1689 szept. 5-én
indult vissza, magával hozván a Tótfalusi Kis Miklós által Amsterdamban
kinyomott vallásos könyveknek hazaszállítás végett reábízott példányait. Sok
viszontagság érte ezek miatt s csak sokára juthatott el Magyarországra, hol
első ízben Galambos Ferencnek lett udvari lelkésze. Azután Nagykaposon (1703
körül), Dobóruszkán; Varannón, Lasztócon (1713 táján), Toronyán,
Bodrog-Kereszturon, végre 1721 - től Debrecenben folytatott papi hivatalt. A
teológiában Coccejusnak, az egyházigazgatási elvekben Amesiusnak, a
filozofiában Cartesiusnak volt követője. Az orvosi tndományokban is szerzett
jártasságot. Munkái: 1. Urim et Thummim ... I.-III. Lugduni Batavorum. 1686. 2.
De virga Mosis ... U. o., 1687. 3. Vita triumphans civilis.. Amsterdami, 1688.
4. Vigasztaló levél Vári Mihály szatmári espereshez leánya halálakor.
Kolozsvár, 1716. Kéziratban maradt művek is maradtak hagyatékában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|